A 95 tétel

Írta és közzétette LUTHER MÁRTON (1483-1546) német reformátor 1517. október 31-én Wittenbergben, a vártemplom kapujára szögezve.

Az igazság kiderítése s igyekezetét?l indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelend? Luther Márton atya, a szabad m?vészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes el?adója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk él?szóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.

  1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: “Térjetek meg!” – azt akarta, hogy a hívek egész élete b?nbánatra térés legyen (Mt 4,17).
  2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a b?nbánat szentségi gyakorlására, azaz a b?nvallásra és a jóvátételre, ami a papok közrem?ködésével történik.
  3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a bels? b?nbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával küls?leg a b?nös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.
  4. Ez a gyötr?d? küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gy?löli vétkes önmagát (ez az igazi bels? b?nbánat), vagyis a mennyek országába való bemenetelig.
  5. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátev? b?nh?dést?l, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.
  6. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istent?l megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont kétség kívül megbocsáthatja az ? számára fenntartott eseteket: ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.
  7. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.
  8. A b?nbánati egyházjogszabályok csak az él?kre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.
  9. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a szükséghelyzetet.
  10. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól egyházjogszabály szerinti b?nbánati teljesítményt követelnek a purgatóriumban.
  11. Bizonyosnak t?nik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti jóvátev? b?nh?dést át lehet változatni purgatóriumbeli b?nh?désre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.
  12. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás után, hanem a feloldozást megel?z?en szabták ki, hogy ezzel próbára tegyék a töredelem ?szinte voltát.
  13. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi szabályok számára már halottak, joggal illeti meg ?ket az azoktól való feloldás.
  14. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél tökéletlenebb volt.
  15. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a purgatóriumi szenvedést el?idézni, mivel a reménytelenség borzalmával határos.
  16. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.
  17. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.
  18. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel sem szentírási helyekkel, hogy (a purgatóriumban lév? lelkek) kívül lennének a szeretetet kiérdeml? vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).
  19. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk fel?l, jóllehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.
  20. Tehát a pápa a minden b?nh?dés teljes elengedésén nem egyszer?en minden b?nh?dés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.
  21. Tehát tévednek azok a búcsúhirdet?k, akik azt mondják, hogy a pápa b?nh?dés elengedése ez embert minden b?nh?dést?l feloldja és megmenti.
  22. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban lev? lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük.
  23. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden b?nh?dése valamilyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen.
  24. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a b?nh?dés feloldását.
  25. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve gyülekezetében.
  26. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lév?) lelkeknek nem a kulcsok hatalmával ad elengedést, (amivel (ott) nem rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által.
  27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.
  28. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörren? pénz által nagyra n?het a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszését?l függ.
  29. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lév? lélek arra, hogy ?t onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt.
  30. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felöl, még kevésbé a következmény: a teljes elengedés fel?l.
  31. Amilyen ritka az igazán b?nbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyer?, vagyis nagyon ritka.
  32. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal biztonságban hiszik magukat az üdvösségük dolgában.
  33. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándék, amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.
  34. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a b?nbánat szentségével (és) ember által kiszabott jóvátev? b?nh?désre vonatkozik.
  35. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs szüksége töredelemre.
  36. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a b?nh?désnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.
  37. Aki csak igazi keresztyén, akár él?, akár halott, az részese Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki, búcsúcédula nélkül is.
  38. A (b?nh?dés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elengedés kinyilvánítása.
  39. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia a nép el?tt a b?séges búcsút és az igaz töredelmet.
  40. Az igazi töredelem keresi és szereti a b?nh?dést, viszont a búcsú b?sége elkényelmesít és a b?nh?dést gy?löletessé teszi, legalábbis esetenként.
  41. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.
  42. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel.
  43. Arra kell tanítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad, vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol.
  44. Ugyanis a szeretet cselekedete által n? a szeretet és javul az ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a b?nh?dést?l mentesebb.
  45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását.
  46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy – hacsak nem dúskálnak a fölöslegben – mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák kötelességüknek házuknépe javára fordítani és semmiképp se pazarolják búcsúkra.
  47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem parancsolat, hanem szabad döntés dolga.
  48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való részesítéssel inkább az ?érte való áhítatos imádkozást akarja elérni sem mint a készpénzt, mert az el?bbire nagyobb szüksége van.
  49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.
  50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a búcsúhirdet?k zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak b?réb?l, húsából és csontjából épüljön fel.
  51. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is saját pénzéb?l segíteni azokat, akiknek legtöbbjét?l némely búcsúhirdet?k kicsalják a pénzüket.
  52. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a búcsúmegbízott, s?t akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.
  53. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják.
  54. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több id?t szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.
  55. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély érték? búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.
  56. Az egyház kincse, amelyb?l a pápa a búcsú nincs eléggé megnevezve, és Krisztus nép is ismeri azt.
  57. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gy?jti.
  58. De nem is Krisztus és a szentek érdemeir?l van szó, hiszen azok mindenkor, a pápa közrem?ködése nélkül is, munkálják a bels? ember számára a kegyelmet, a küls? ember számára pedig a keresztet, a halált és a poklot.
  59. Szent L?rinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények, de ? korának szokásos kifejezésével élt.
  60. Nem vakmer?ség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott).
  61. Világos ugyanis, hogy a b?nh?dés elengedésére és a (meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegend? a pápának a saját hatalma.
  62. Az egyház kincse valójában Isten dics?ségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gy?lölik, mert els?kb?l utolsókká tesz.
  63. De ezt méltán igen gy?lölik, mert els?kb?l utolsókká tesz.
  64. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból els?kké tesz.
  65. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit halászták.
  66. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák.
  67. A búcsú, amir?l a búcsúhirdet?k azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás, – valóban az, de a kereset szempontjából.
  68. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához mérten a legeslegkisebb dolog.
  69. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú hirdet?it teljes tisztelettel fogadni,
  70. arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett.
  71. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel,
  72. de áldott, aki gondosan eljár a búcsúhirdet? szavainak önkénye és önfej?sége ellen.
  73. Ahogy a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyben bármi módon csalást követnek el,
  74. de sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.
  75. ?rültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják az embert, még ha valaki képtelenséget mondva – az Istenszül? (Máriát) er?szakolta volna is meg.
  76. Ellenkez?leg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség tekintetében a búcsú alá es? legkisebb b?nöket sem vehetik el.
  77. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha ? volna most a pápa – káromlás Szent Péter és a pápa ellen.
  78. Ellenkez?leg azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is nagyobb er?i vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10. szerint.
  79. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.
  80. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik t?rik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.
  81. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a tudós férfiaknak sem könny? a pápa tekintélyét megvédeni a rágalmaktól, vagy éppen az egyszer? hívek fortélyos kérdéseit?l.
  82. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges szeretetb?l és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték közt a legigazságosabb – ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen indíték erre?
  83. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évforduló ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza, vagy miért nem engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?
  84. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszeret? lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetb?l, saját rászorultsága miatt?
  85. Továbbá: A b?nh?désre vonatkozó egyházjogi el?írások ténylegesen és mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. Miért történik a t?lük való mentesítés pénzzel, búcsúk engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?
  86. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa – akinek vagyona ma felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is – Szent Péternek legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéb?l, mint szegény híveiéb?l?
  87. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben) részesítésre?
  88. Továbbá: Mib?l lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a pápa – amit most csak egyszer tesz meg – naponta százszor osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?
  89. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?
  90. Ha az egyszer? híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát ellenségeik el?tt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné tesszük.
  91. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelel?en hirdetnék, könny? volna felelni mindezekre (a kérdésekre), s?t fel sem merülnének.
  92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: “Béke, béke.” – de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16).
  93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: “Kereszt, kereszt!” – de nincs kereszt!
  94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust, b?nh?désen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,
  95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22).

Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül,
a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1 Kor. 3:11.)

S.D.G.


Magyar nyelvre fordította dr. Zsigmondy Árpád latinból két korábbi fordítást is (Takács János 1937, Soproni Líceum 1995) felhasználva. Megjelentette 1996-ban L. M. halálának 450. évfordulója alkalmából az Evangélikus Országos Múzeum és a Huszár Gál Papír- és Könyvesbolt Budapesten.

Forrás: mek.oszk.hu


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..