Az (is) vagy, amit remélsz

Bevált reménység

Ahhoz, hogy reméljünk valamit, akarnunk kell azt. A remény szükséges és fontos alkotóeleme az akarat és a vágy. Legel?ször ezt kell tudomásul vennünk. Csak ebben a momentumban különbözik az – általános és nem bibliai értelemben vett – remény a hitt?l.

Például mondhatnám, hogy azt hiszem, Kovács megnyeri a versenyt – még ha voltaképp nem is akarom, hogy ? nyerjen. Ezzel ellentétben értelmetlen volna azt állítanom, hogy remélem, Kovács fogja megnyerni a versenyt, ha nem akarom, hogy nyerjen. Amit remélsz, az szükségképpen az általad preferált eset. Ha azt remélem, hogy Kovács fog nyerni, akkor azt akarom, hogy nyerjen. Ezzel szemben, ha az a meggy?z?désem, hogy egy bizonyos dolog megtörténik, akkor abból még nem derül ki, hogy ténylegesen mit akarok. Ha valamit igaznak hiszünk, akkor akarhatjuk, vagy nem akarhatjuk, hogy igaz legyen, és igazából teljesen közömbös is lehet számunkra. A remény viszont teljesen más. Amikor reménykedsz, akkor érintett vagy. Valami olyan forog kockán, ami számít neked. Tehát ha hamisnak bizonyul az, amit gondoltam, akkor meglep?dök, de ha a reményem bizonyul hamisnak, akkor csalódott leszek. Ez a tény a remény vágykomponensét bizonyítja.

Mivel a remény magában foglalja a vágyat, hogy az a dolog igaz legyen, ezért reményeink sokkal többet mondanak el rólunk, mint meggy?z?déseink általában. Kevés dolog fed fel többet rólunk, mint az önmagunkhoz, családunkhoz, barátainkhoz, nemzetünkhöz és világunkhoz f?z?d? remények.

 

Forrás: Robert N. Wennberg: Kételked?k könyve, Budapest 2011., Kálvin Kiadó, 101-102. o.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..