Kik a boldogok? – 5. rész

Emberség

“Boldogok az irgalmasok, mert ?k irgalmasságot nyernek.” Mt 5,7

Urunk, Jézus Krisztus itt arra figyelmeztet, hogy nekünk úgy kell magunkhoz ölelni szegénységben él? felebarátainkat, mintha egyesülnénk velük, hogy fogékonyak legyünk szenvedéseik átérzésére, és gyöngéd szeretettel velük együtt sóhajtozzunk, és együtt sírjunk a sírókkal, mint ahogy erre Pál apostol buzdít (Róm 12,15). Mindezekkel arra nézve nyerünk tanítást, hogyha életünkben sok a nyomorúság, kellemetlenség, elnyomás és igazságtalanság, ez mégse legyen akadálya annak, hogy boldogoknak mondjuk magunkat, hiszen Isten még szenvedéseinket is megáldja, ha rátekintünk. Urunk, Jézus Krisztus pedig még egy fokkal tovább vezet minket mostani tanításával, ti. azonkívül, hogy minden embernek szelídnek kell lennie saját életében, s türelmesen kell hordoznia a bántalmakat és gyötrelmeket, még azokkal is együtt kell éreznie, akik ellenséges indulatból fakadó zaklatásokat szenvednek, és keresnünk kell azokat az eszközöket, melyekkel ?ket megsegíthetjük éppen úgy, mintha mi magunk volnánk a szenved?k. Irgalmasságot gyakorolni annyit jelent, mint osztozni a másik ember nyomorúságában.

Els?sorban tehát azt kell megtanulnunk, hogy legyünk emberségesek, mert így tudunk együttérezni azokkal, akik szenvednek. Azután pedig tekintsünk arra, hogy mások megsegítésére Isten milyen lehet?séget ad nekünk, és használja azt fel mindenki h?ségesen. Jézus ugyanakkor ígéretet is közöl velünk, mert mi szánalmasan hanyagok vagyunk. Az a tanítás pedig, amit Isten Fia itt hirdet, teljesen ellenkezik érzelemvilágunkkal, éppen ezért nagyon nehéz azt hittel elfogadni, de az ígéret segíti annak elfogadását. Ha ugyanis csak ennyit hallanánk: „Boldogok az irgalmasok…” – ezt mindenki visszautasítaná, de Urunk, Jézus Krisztus arra emlékeztet, hogy nekünk is szükségünk van irgalmasságra mind mennyei Atyánk, mind pedig az emberek részér?l, s hogy ezt elnyerhessük, ennek legjobb eszköze, hogy mi legyünk irgalmasok. Amikor tehát ezt a tanítást halljuk, ez legalább arra ad alkalmat, hogy jobban magunkba szálljunk. Ha pedig még inkább meggondoljuk, amit Jézus Krisztus itt szinte mellékesen érint, akkor ebb?l levonhatjuk azt a tanulságot, hogy az irgalmasság gyakorlása Isten gyermekei számára már egy része a boldogságnak.

 Forrás: Kálvin János: Kik a boldogok?, Budapest 2009., Kálvin Kiadó, 38-41.o

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .