Huszár Gál Énekkar

Hejőcsaba 2009

2007. adventi készülődése idején kerestek meg nagy ijedelemmel, hogy itt van, közeledik a karácsony és karnagy nélkül maradt a gyülekezeti énekkar. A karácsony szenteste és első napján való énekléshez az éneklendő darabok kiválasztva és megtanulva, csak kézbe kell venni a kórust, összefogni, megerősíteni őket és nem utolsó sorban eldirigálni. Az ijedelmen túl érezhető volt már az első próbán, amelyen ott lehettem, a meleg testvéri légkör, a bizalom a szemekben. Számomra is feladat volt, hisz rég nem álltam már kórus élén. A csapat ügyes volt és nyitott, a műveket valóban jól tudták. A kezdeti bizonytalanságok a gyors, lendületes összeszokással hamar szűntek. Az ünnepi gyülekezet előtti éneklések jól sikerültek, az aggódó, féltő egymásra figyelés meghozta gyümölcsét. Aztán ment tovább kinek-kinek a maga élete.

A nyári szünet elején újra elért a hívás, vezető nélkül a kórus, tudnám-e vállalni a munkát. Úgy gondoltam, ha segítőnek egy tanítványt tudok vinni magammal megpróbálom. Bűdi Katinka első éves karvezetős hallgató szívesen vállalta, hogy erejéhez-idejéhez mérten segít. Szeptemberben újraindult a munka. Már ismerősként köszönthettük egymást. Érezhető volt a rám vetődő tekintetekből a bizalom, az örömteli várakozás!

Új év, új munka, új lehetőség! Próbáljuk meg a gyülekezeti énekkar elsődleges közösség teremő és formáló szerepét megerősíteni. Tanuljunk új gyülekezeti énekeket. Ezzel még a beéneklés egyhangúságát is oldani tudjuk, s több szép éneket ismerhetünk meg. Így segíthetünk a gyülekezetnek is. A legnehezebb egy szólamban pontosan tisztán énekelni, de sokat lehet vele tanulni. Kerestük az énekszövegek bibliai lelkületét, értelmét. Az új és régi kánonok az egységes szép hangzás mellett a szólam önállóságra neveltek. Az újonnan tanult kórusművekben bensőséges puha és egyöntetű megszólalásokig jutottunk. Nagyszerű, felemelő élmények lettek ezek. Sokszor spontán áhítattá alakult át a próba, s az énekkar kis gyülekezetté kovácsolódott. Lehetőségeinkkel élve talán ez lehet a legtöbb, legjobb, amit elérhettünk, ami velünk történhetett.

Így válhat éltető maggá, kelesztő kovásszá a nagy gyülekezet számára ez a lelkes kis közösség! Megtisztelő szerep, megtisztelő feladat! Várjuk az újbóli megmutatkozás alkalmát.

 

Kurgyis András

karvezető