Hirdetett Ige 2017

Január

2017. január 1., vasárnap (Újév) délel?tt 10 órakor

Igehirdet?: Dr. Hanula Gergely

Textus: Jn 1,1-18

“Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. ? kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. ? tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ? volt a világosság, de bizonyságot kellett tennie a világosságról. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ? jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg ?t: a saját világába jött, de az övéi nem fogadták be ?t. Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ? nevében, akik nem vérb?l, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istent?l születtek.Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ? dics?ségét, mint az Atya egyszülöttjének dics?ségét, telve kegyelemmel és igazsággal. János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: ? volt az, akir?l megmondtam: Aki utánam jön, nagyobb nálam, mert el?bb volt, mint én. Mi pedig valamennyien az ? teljességéb?l kaptunk kegyelmet kegyelemre. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jött el. Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki ?t.”

 

Január 8., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Derencsényi István

Textus: Zsolt 40,2-3

“Várva vártam az Urat, és ? lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. Kiemelt a pusztulás verméb?l, a sárból és az iszapból. Sziklára állította lábamat, biztossá tette lépteimet. “

 

Január 15., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Kurgyis András

Textus: Lk 22,39-43; Lk 18,31-34; Lk 24,1-7

 

Január 29., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Tóth-Mihala Veronika

Textus: Mt 3,1-12

“Azokban a napokban kezdett Keresztel? János prédikálni Júdea pusztájában: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! Mert ? az, akir?l Ézsaiás így prófétált: „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!” János tevesz?r ruhát viselt, derekán pedig b?rövet, tápláléka sáska volt és vadméz. Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke; és amikor megvallották b?neiket, megkeresztelte ?ket a Jordán folyóban. Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan jönnek, hogy megkeresztelje ?ket, így szólt hozzájuk: Ti viperafajzatok! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövend? harag el?l? Teremjetek hát megtéréshez ill? gyümölcsöt, és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekb?l a kövekb?l is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és t?zre vettetik. Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, er?sebb nálam, arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. ? majd Szentlélekkel és t?zzel keresztel titeket. Kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szér?jét: cs?rbe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan t?zzel.”

 

Február

Február 12., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Tóth Tamás

Textus: Mt 16,24-25

“Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt.”

 

Február 19., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Derencsényi István

Textus: Mk 2,5

“Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: Fiam, megbocsáttattak a te b?neid.”

 

Február 26., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Derencsényi István

Textus: Róm 8,31-39

“Mit mondjunk tehát ezekre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, s?t feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk. Ki választana el minket Krisztus szeretetét?l? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? Amint meg van írva: „Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat.” De mindezekben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. Mert meg vagyok gy?z?dve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövend?k, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetét?l, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”

 

Március 

Március 5., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Tóth-Mihala Veronika

Textus: Jn 6,24-34

“Amikor tehát látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszálltak a hajókba, és elmentek Kapernaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor megtalálták a tenger túlsó partján, megkérdezték t?le: Mester, mikor jöttél ide? Jézus ezt válaszolta nekik: Bizony, bizony, mondom nektek, nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekb?l és jóllaktatok. Ne veszend? eledelért fáradozzatok, hanem az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert ?t pecsétjével igazolta az Atya Isten. Ekkor megkérdezték t?le: Mit tegyünk, hogy Istennek tetsz? dolgokat cselekedjünk? Jézus ezt felelte nekik: Az az Istennek tetsz? dolog, hogy higgyetek abban, akit ? küldött. Erre megkérdezték t?le: És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel?Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogyan meg van írva: „Mennyei kenyeret adott nekik enni.” Jézus pedig így válaszolt nekik: Bizony, bizony, mondom nektek, nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyei kenyeret. Mert az Isten kenyere a mennyb?l száll le, és életet ad a világnak. Erre ezt mondták neki: Uram, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”

 

Március 26., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Derencsényi István

Textus: Ef 5,8-14

“Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. Ítéljétek meg tehát, mi az, ami kedves az Úrnak, és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket. Mert amiket titokban tesznek, azokról még beszélni is szégyen, de mindaz, amit a világosság leleplez, nyilvánvalóvá lesz. Mert minden, ami nyilvánvalóvá lett, az világosság. Ezért mondja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.”

 

Április 

Április 2., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Feketéné Kavisánszki Györgyi

Textus: Mk 12,6-8

“Volt még egy szeretett fia. Utoljára ?t küldte el hozzájuk, mert azt gondolta: A fiamat meg fogják becsülni. A munkások azonban ezt mondták egymás között: Ez az örökös, gyertek, öljük meg, és mienk lesz az örökség! Megragadták, megölték ?t, és kidobták a sz?l?n kívülre.”

 

Április 9., Virágvasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Derencsényi István

Textus: Jn 12,12-13

“Másnap, amikor az ünnepre érkez? nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön, pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében, Izráel Királya!”

 

Április 14., Nagypéntek délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Tóth-Mihala Veronika

Textus: Jn 18,28-19,16

“Jézust Kajafástól a helytartóságra vitték. Kora reggel volt. Akik vitték, maguk nem mentek be a helytartóságra, hogy ne legyenek tisztátalanokká, hanem megehessék a páskavacsorát. Pilátus kiment hozzájuk, és megkérdezte: Milyen vádat emeltek ez ellen az ember ellen? Ezt válaszolták: Ha ez nem volna gonosztev?, nem adtuk volna át neked. Pilátus erre ezt mondta nekik: Vegyétek át, és ti ítéljétek el a törvényetek szerint! A zsidók így feleltek: Nekünk senkit sincs jogunk megölni! Így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia. Pilátus azután ismét bement a helytartóságra, behívatta Jézust, és megkérdezte t?le: Te vagy a zsidók királya? Jézus viszont ezt kérdezte t?le: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam? Pilátus erre így szólt: Hát zsidó vagyok én? A te néped és a f?papok adtak át nekem téged: Mit tettél? Jézus így felelt: Az én országom nem e világból való: ha ebb?l a világból való volna, az én szolgáim harcolnának, hogy ne jussak a zsidók kezére. De az én országom nem innen való. Pilátus ezt mondta neki: Akkor mégis király vagy te? Jézus így válaszolt: Te mondod, hogy király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra. Pilátus ezt kérdezte t?le: Mi az igazság?Miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: Én nem találok benne semmiféle b?nt. Szokás nálatok, hogy szabadon bocsássak egy foglyot a páska ünnepén: akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát? Ekkor újra kiáltozni kezdtek: Ne ezt, hanem Barabbást! Ez a Barabbás pedig rabló volt.

Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megkorbácsoltatta. A katonák tövisb?l koronát fontak, a fejére tették, és bíbor ruhát adtak rá; odajárultak hozzá, és ezt mondták: Üdvöz légy, zsidók királya! – és arcul ütötték. Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: Íme, kihozom ?t nektek. Tudjátok meg, hogy semmiféle b?nt nem találok benne. Ekkor kijött Jézus, rajta volt a töviskorona és a bíbor ruha. Pilátus így szólt hozzájuk: Íme, az ember! Amint meglátták Jézust a f?papok és a szolgák, így kiáltoztak: Feszítsd meg, feszítsd meg! Pilátus pedig ezt mondta nekik: Vegyétek át ti, és feszítsétek meg, mert én nem találom b?nösnek. A zsidók így válaszoltak neki: Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát. Amikor Pilátus ezt meghallotta, még nagyobb félelem szállta meg. Ismét bement a helytartóságra, és megkérdezte Jézust: Honnan való vagy te? De Jézus nem felelt neki. Pilátus ekkor így szólt hozzá: Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek? Jézus így válaszolt: Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülr?l nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a b?ne. Ett?l fogva Pilátus igyekezett ?t szabadon bocsátani, de a zsidók így kiáltoztak: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja: aki királlyá teszi magát, az ellene szegül a császárnak. Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet Kövezett-udvarnak, héberül pedig Gabbatának neveztek. A páskaünnep el?készületi napja volt, délfelé járt az id?. Pilátus így szólt a zsidókhoz: Íme, a ti királyotok! Azok pedig felkiáltottak: Vidd el, vidd el, feszítsd meg! Pilátus ezt mondta nekik: A ti királyotokat feszítsem meg? A f?papok így válaszoltak: Nem királyunk van, hanem császárunk! Ekkor kiszolgáltatta ?t nekik, hogy megfeszítsék.”

 

Április 30., vasárnap délel?tt 10 óra

Igehirdet?: Tóth-Mihala Veronika

Textus: Jn 10,1-15

“Bizony, bizony, mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfel?l hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. Neki ajtót nyit az ?r, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. Amikor a maga juhait mind kivezeti, el?ttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak t?le, mert az idegenek hangját nem ismerik. Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ?k nem értették, mit jelent, amit mondott nekik. Jézus tehát így szólt hozzájuk: Bizony, bizony, mondom nektek: én vagyok a juhok ajtaja. Aki énel?ttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk. Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, az megtartatik, bejár és kijár, és legel?re talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, s?t b?ségben éljenek. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, az látva, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és szétkergeti ?ket. A béres azért fut el, mert csak béres, és nem tör?dik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem, ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát, és én életemet adom a juhokért.”