Történetünk

A Debrecen Kossuth utcai református templom alapításának, építésének és az egyházközség több mint 100 éves fennállásának története

A Debrecen Kossuth utcai Református Egyházközség templomának építése 1886. június 26-án vette kezdetét ünnepélyes alapk?-letétellel. A templom építését egy budapesti épít?vállalkozó végezte és egy év múlva 1887. júliusában már teljesen kész állapotban, a kulcsokat is átadva az Egyház elöljáróságának. A templomavató istentisztelet 1888. június 10-én volt.

A templom története azonban már sokkal korábban elkezd?dött, visszanyúlik 1810. július21-ig, amikor is Szombathy István, Debrecen város volt f?bírójának özvegye, Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna, férjének 1810. június 16-án bekövetkezett halála után – férje óhajának és akaratának is eleget téve – úgy rendelkezett, hogy a “Felséges Úr Isten különös jóvoltából és kegyelmességéb?l a szükségükön túl megszaporított javaik a keresztyén szent tudomány el?mozdítására és közjó javára legyenek fordítva.” Ennek okáért több más nagy jelent?ség? és kegyes rendelkezés között, egy debreceni bels? templom építésére 20 ezer Rh. Forintot hagyott kamatozásra, amíg az egy templom építésére elegend? lesz.

Az építend? templom helyének kijelölésére már 1827-ben sor került, amikor is a városi magisztrátus a Cegléd utcai – ma Kossuth utca – ?rz?ház mögötti 448 négyszögöl területet jelölte meg.

Baja Mihály a Kossuth utcai gyülekezet 1923-1953-ig volt lelkipásztora az 50. éves jubileumi ünnepségen tartott megemlékezésen megemlíti, hogy a debreceni hívek csak 64 esztend? elmúltával látták elérkezettnek az id?t a templom felépítésére, amikor a Szombathy – Vörösmarthy alap már 54 ezer forintra növekedett. Ekkor került sor a hely újra kijelölésére és telekkönyvi átadására a városi közgy?lés által. A tervezéssel Petz Sámuel m?egyetemi tanárt bízták meg, a “templom építtet? küldöttség” vezet?je pedig Kiss Albert lelkipásztor, országgy?lési képvisel? volt, aki Petz és az “építtet? küldöttség” között az összeköttetést fenntartotta.

A kegyes templomépít?k emlékének megörökítésére már 1868-ban indítványt tettek Komlóssy Imre, Vecsey Imre és Medgyaszay Imre, a Debreceni Református Egyházközség presbiterei, emlékm? felállítására, azonban csak 1873-ban került sor a Kollégium el?tti emlékkertben. Innen Baja Mihály Egyházközségünk lelkipásztorának közbenjárásával 1936. november 8-án átkerült a Kossuth utcai templom északi oldalán lév? kertbe. Az emlékoszlop világosszürke márványk?b?l készült és tetejét eredetileg egy szépívelés? bronz amfora díszítette, melyen egy felirat volt olvasható: “Nem hamvakat jelöl, de tetteket beszél.” Az emlékoszlop templom fel?li oldalán van Szombathy István és neje Vörösmarthy Zsuzsanna nevének felirata, születésük és haláluk évszáma, a többféle nemes célra történt alapítás megjelölése és a következ? felirat: “Míg hit, tudomány és hazánk élni fog, az ? emlékük nem enyészik el.” Alatta: “Hálás elismeréssel emelte Debrecen ref. egyház közössége 1873. Az emlékm? tetején lév? bronz amfora az id?k folyamán er?sen megrongálódott, már hosszú évekkel ezel?tt a helyér?l is leverték, az oszlop néhány héttel ezel?tt történt felújítása során az amfora helyére egy m?k?b?l készült virágtartó került stilizált virágcsokorral.

Amikor a templom megépült a Kossuth utcai egyházközség neve még csak Kossuth utcai Egyházrész volt, mert a Debreceni református Egyházközség megnevezés magába foglalta Debrecen valamennyi református gyülekezetét, így a Kossuth utcai Gyülekezetet is.

A templom megépítésével megalakult Kossuth utcai Egyházrész els? lelkipásztora Dics?fi József volt, aki 1889-t?l 1896-ig szolgált a gyülekezetben. ?t követte Mitrovics Gyula 1896-tól 1903-ig, akinek a halála után 1903-ban Szele Györgyöt választotta meg a gyülekezet, aki 1909-ben a Kistemplomhoz költözött át, utána Uray Sándor lett a templom papja, aki 1923-ig szolgált a gyülekezetben. ?t 1923. júliusában Baja Mihály, a költ? pap váltotta fel az egyházrész vezet? lelkészi állásában, akinek 1953-ban történt nyugdíjba vonulása után 1953-tól 1969-ben bekövetkezett haláláig Kulcsár Dezs? lett a gyülekezet lelkipásztora, aki közben el?ször a Debreceni Egyházmegye esperese, majd a Tiszántúli Egyházkerület f?jegyz?je is volt. Az ? halála után Tamás Ferenc lett a lelkipásztor 1975-ben történt nyugdíjba vonulásáig. ?t követte Király László, aki egyben a Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója is volt. Az ? nyugdíjba vonulása után 1979-t?l el?ször helyettes, majd 1980-tól megválasztott lelkipásztorként szolgál Derencsényi István, aki 1991-t?l jelenleg is, a Debreceni Egyházmegye esperesi tisztségét is betölti.

Itt kellene felsorolni Egyházközségünk világi vezet?inek, f?gondnokainak a nevét és tisztségük betöltésének az id?pontját. Nevük azonban részemr?l csak az 1949. évt?l ismert. 1949-t?l 1954-ig Vásári István volt a f?gondnok. 1954-t?l 1968-ban bekövetkezett haláláig Lókodi László. Utána 1968-tól Dr. Balogh József, aki egyben a Debreceni Egyházmegye gondnoka is volt. Az ? halála után 1988-ban Torma Károlyt választotta meg f?gondnoknak a presbitérium. 2003-ban bekövetkezett elhunytával Dr. Imre Sándort választotta meg a gyülekezet f?gondnoknak, aki jelenleg is betölti ezt a tisztséget.

A Kossuth utcai templomon az els? 50 évben csak küls? karbantartási munkát végeztek. Els? sorban a küls? falak rendbehozatala lett elvégezve, de belül semmi újítás, vagy javítás nem történt. A bels? vakolat-amely még kimeszelve sem volt, – kezdett hullani és omladozni, a padok és padsorok közötti utak egy része megsüllyedt, aminek az volt az oka, hogy a templom helyén el?z?leg számtalan ásott kút volt, a szószék és az Úr asztala elferdült, a díszes ablaküvegek kitöredeztek, így nagyon id?szer?vé és sürget?vé vált a templom belsejének rendbehozatala. Mivel a Debreceni Egyházközség Gazdasági Bizottsága csak a templom küls? felújítási munkáit és a tet?szerkezet javíttatásának költségeit fedezte, így a templom belsejének rendbehozatalát maga a Kossuth utcai Egyházrész vette kezébe, vállalva annak minden költségét. Ezen munkáknak kedvez? felgyorsulást adott a templombels? díszítési terve. Baja Mihály, Dr. Csikesz Sándor Hittudományi Egyetemi tanár bátorításával és segítségével 1936-ban hozzákezdett a templombels? díszítésének és kifestésének a megvalósításához.

A presbitérium Harangi Jen? iparm?vészeti f?iskolai tanárt bízta meg a munka elvégzésével. Harangi a munkát oly szépen oldotta meg, hogy a bels? díszítés páratlan a maga nemében. A templom gót stílusban épült, csak a karzatok alja emlékeztet román stílusra. Amikor a templombels? renoválásának és festésének a terve felmerült, nyilvánvaló lett az az óhaj, hogy a Petz Sámuel által tervezett, kívülr?l olyan csodálatosan szép templom, belülr?l is olyan szép, harmonikus köntösbe öltözzék. Ennek megoldása és megvalósítása során a kérdés az volt, szabad-e református templomot kifesteni? Az magától érthet? volt, hogy református templomban semmiféle emberi alakot, szenteket, s?t magát az Úr Jézus Krisztust sem szabad kiábrázolni. Ezért a festés és díszítés Dr. Csikesz Sándor javaslatára és tervezésével úgy lett megoldva, hogy a képek csak szimbolikusak legyenek és ezek a szimbólumok mind a Bibliából vétessenek. És valóban minden kép, minden festmény alapja és ihlet?je a Biblia lett. És az sem elhanyagolandó, hogy végeredményben az egész bels? festés és díszítés összhangban van a gótika által követelt el?írásokkal és szabályokkal. A Kossuth utcai templom bels? festése és díszítése egyedülálló a magyarországi református templomok között, legfeljebb a Körmendi templom hasonló hozzá, de ott a díszítés nem terjed ki az egész templom belsejére és sokkal szerényebb. A Körmendi Református templom bels? festését és díszítését is Harangi Jen? készítette.

A templom bels? festésével egy id?ben, 1936-ban elkészült a templom központi g?zf?tése is, az addigi nagyméret? díszes, faf?téses kályhák helyett, melyek a f?hajót a mellékhajótól elválasztó, a karzatok elüls? boltíveit és a mennyezet boltíveit tartó egyenes, magas falak alul kiképzett mélyedéseiben voltak elhelyezve., ahol most 2-2 nagyméret? karosszék található. A gyülekezet id?közben a használhatatlanná vált kazánt és g?zf?téses rendszert 1995-ben korszer? elektromos f?t?berendezéssel váltotta fel.

1937 virágvasárnapján ünnepelte a Kossuth utcai gyülekezet a templom fennállásának félévszázados évfordulóját és ugyanezen év pünkösd ünnepén az els? világháborúban leszerelt, a Kövesdi János gyülekezeti tag által öntetett és ajándékozott harangok helyett két új harang lett felhúzva és elhelyezve a toronyban.

1944. szeptember 17-én, a Nap utcán leesett légi bombák légnyomása következtében a templom déli oldalán lév? nagyméret? karzati ablak színes üvegezése teljes egészében megsemmisült. Még 1944 telén be lett az ablak üvegezve, azonban csak színtelen katedrál üveggel, ami repedezett és kissé hiányos állapotban még ma is úgy van, ahogy akkor elkészült.

1949-ben az addigi debreceni református egyházrészek önálló gyülekezetekké alakultak, ekkor lett gyülekezetünk is önálló, Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség néven.

1957-ben egy novemberi napon, rendkívül nagy er?sség? és sebesség? szélvihar következtében a templom tornyát lezáró, fehér termésk?b?l készült, faragott keresztrózsa a vitorlával és csillaggal együtt, a k?rózsa közepébe épített vasrúd által megtartva kb. 180 fokban kelet felé lehajlott, megbontva a téglatorony fels? részét is, csak az Isteni gondviselésnek és a vastag, er?s vasrúdnak volt köszönhet?, hogy ez a többmázsás k?rózsa nem zuhant az orgona feletti tet?zetre, felbecsülhetetlen kárt okozva a tet?szerkezetben, a templom boltíves mennyezetében és az orgonában. A következ? évben lett a k?rózsa, a vitorla és a csillag visszahelyezve és a téglatorony fels? része helyreállítva.

A templom tet?héjazata az eredeti csaknem 100 éves fekete hasított termésk? pala annyira tönkrement, hogy a templom több helyen beázott, a tet?szerkezet gerendái korhadni kezdtek, ezért 1972-ben a meghibásodott gerendákat kicserélve az egész tet?héjazat új fedést kapott, de már nem az eredeti hasított fekete termésk? palával, hanem világosszürke eternit m?palával.

A templomot körülvev? podeszt az 1970-es évekre már annyira tönkrement, hogy a tégla kitöredezett, sok helyen le is d?lt, ezért a podeszt támfala 1976-ban betonból újjá lett építve, megszüntetve a templomi oldalbejáratokhoz vezet? néhány feljárati lépcs?t, melyek a f?bejárati lépcs?höz hasonlóan, fehér termésk?b?l készültek.

Részben háborús károk, részben emberi pusztítások következtében a templom rendkívül szép, színes, ónkeretbe berakott üvegei napról-napra pusztultak, ezért 1975-t?l kezdve folyamatosan több évre elhúzódóan, az ablakok küls? részei el?ször drótszálas vastag üvegekkel, majd keretbe foglalt er?s dróthálóval lettek felszerelve.

A templom bels? festése és díszítése a kifestés óta eltelt 50 év alatt annyira tönkrement, pusztulni porladozni kezdett, hogy hatalmas munkával és költséggel, -a gyülekezet több éves áldozatos adakozására támaszkodva – az egész bels? festést és díszítést fel kellett újítani. A restaurálást Szilágyi Elek fest?m?vész végezte 1985-1987 években, Derencsényi István gyülekezetünk lelkipásztorának és Kálmán Ern? m?építész presbiter szervezésében és irányításával, valamint a presbiterekb?l alakult építési bizottság közrem?ködésével. Rendkívül nagy er?feszítést és próbatételt jelentett ez a munka nem csak a szervez?knek, de az egész gyülekezetnek is, mert több mint egy évig hatalmas bels? állványzat, maltertörmelék és egyéb kellemetlenségek között lehetett a templomi istentiszteletet megtartani. De hála a mi teremt? Istenünknek, megtartó mennyei Atyánknak, a rekonstrukció befejezésével újra eredeti szépségében látható ez a párját ritkító, rendkívül szép templombels?.

1988. szeptember 10-én hálaadó istentiszteleten ünnepelte a gyülekezetünk temploma, a Kossuth utcai “Verestemplom” fennállásának 100 éves évfordulóját. Az ünnepi istentiszteletet Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke tartotta, Derencsényi István, gyülekezetünk lelkipásztora pedig ismertette a templom bels? festése és díszítése rekonstrukciójának történetét.

1990-1992-ig, két ütemben teljes felújítást nyert a templom omladozó küls? vakolata, a vakolatlan téglafalak és díszítések, a csatornák és tet?héjazat bádogos részei. A vörös téglafalak és a vakolat világos, enyhén sárgás-fehéres színe nagyszer?en érvényesíti és kiemeli templomunk építészeti szépségét és értékét. 1994-ben a régi parókia épületének a küls? felújítása lett elvégezve.

A Kossuth utcai egyházközségnek több mint 100 évig nem volt megfelel? gyülekezeti terme és egyéb gyülekezeti célokat szolgáló helyisége. A parókia épületében csak lelkészi hivatal és lelkészi lakás volt. Régi, mintegy 50 éves vágya és terve volt a gyülekezetünknek, hogy megfelel? helyiségek legyenek hitéleti célokra is. 2002-ben megvalósult ez a régi vágy és terv is, mert az egyháztól jogtalanul elvett ingatlanok kárpótlásaként 2002-ben fizetett, és az Egyházmegye által gyülekezetünk rendelkezésére bocsátott 23 millió forintból teljesen új lelkészi lakás épült, a parókia Nap utca fel?li beépítetlen udvarán. A régi lelkészi lakás, csaknem teljes egészében, lelkészi hivatali és gyülekezeti hitéleti célokra lett átadva, kialakítva egy nagyobb méret? gyülekezeti termet is. A régi lelkészi lakásból lett leválasztva 1 és félszobából, konyhából, fürd?szobából álló beosztott lelkészi lakás is.

Meg kell még emlékeznünk a templom orgonájáról is. A templom megépítése, bels? berendezésének elkészülte és a templom használatba vétele után nem sokáig váratott magára az orgona beállítása sem. Az orgonát 1894-ben készítette el és állította be Angster József pécsi aranydiplomás orgonakészít? mester. Az orgona 1979-re csaknem teljesen használhatatlanná vált, felújítása után azonban ismét jól szolgálta a templomi éneklés kisérését, azonban ma már újra jelentkez? egyre több hibája miatt ismét felújításra szorul. Egyházközségünk régi parókiája is az orgona felállításának évében, 1894-ben épült meg.

A régi parókia hosszú évek óta elhanyagolt állapotban lév? pincéjéb?l, 2 szoba konyha, fürd?szobás lakás lett kialakítva, egy nagyobb összeg? pályázat útján nyert pénzb?l, és Buzás Dénes beosztott lelkipásztor szervezésében és id?t, fáradtságot nem kímél? munkájával.

Ez év november hó 28-án ismét egy nagy jelent?ség? és az egész várost érint? esemény történt gyülekezetünk és templomunk életében. A templom külseje a körben felállított oszlopokról reflektorokkal meg lett világítva. Így este is már messzir?l látható és élvezhet? templomunk építészetileg kiemelked? szépsége. A kivilágítás kezdeményez?i, szervez?i és kivitelez?i a Beregszászi Pál Szakközép Iskola Igazgatón?je, Nagyné Oláh Katalin, tanárai és tanulói voltak. A költségek a szakközépiskola által szervezett és megrendezett templomi és jótékonysági hangversenyek bevételéb?l Miklós Horváth István m?vész tanár által felajánlott grafikák árából, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának hozzájárulásából és egyházközségünk áldozatvállalásából nyertek fedezetet.

Röviden ez templomunk, parókiánk építésének, folyamatos karbantartásának, megújításának és gyülekezetünk több mint 100 éves fennállásának a története. Istennek adunk hálát ezért a több mint 100 évért, és kérjük az Egek Urát, hogy tartsa meg és virágoztassa az id?k végezetéig, Debrecenben a Kossuth utca végére települt Anyaszentegyházát.

Dr. Nagy Gábor

Presbiter